Kutatási stratégia 2014-2019

 

A tanszék kutatási stratégiája a 2014-2019 közötti időszakra, hogy két alapvető irányba kívánja fejleszteni nemzetközi kapcsolatrendszerét.

Társadalmi küldetésünknek tekintjük, hogy az erdélyi magyar nyelvű egyetemi történelem képzést lehetőségeinkhez képest támogassuk. A már eddig is meglévő kapcsolatrendszert a jövő további, az Európai Unió által is finanszírozott, és más nemzetközi hálózatok révén szeretnénk fejleszteni. A nemzetközi kapcsolatépítés másik iránya a közép-európai – elsősorban a Visegrádi államok irányába történő lépés.

A tanszék alapvetően két kutatási irányt kíván meghatározni és felépíteni a következő évekre:

Cenzúra a szovjet blokkban 1945-1990. Bár a cenzúra nem kizárólag a szocializmus, és még kevésbe a XX. század különös jelensége, mégis az egyik legfontosabb probléma ebben a korszakban. A cenzúra az a pont, ahol az állampolgár úgy találkozik a politikai akarattal, hogy észre sem veszi. A cenzúra jellegzetessége, hogy alapvetően a kulturális elit és a politikai elit konfrontációjának a terepe. Más oldalról megközelítve a kulturális szféra befolyásolása a politika egyik legfontosabb célja, hiszen az ott megjelenő eszmei tartalmak erősíthetik, vagy gyengíthetik a hatalom pozícióját. A befolyásolás eredménye ebben a szférában a legkevésbé kiszámítható, illetve hosszabb távon jelentkezik, mint a politikai élet más területein. A cenzúra kutatása és bemutatása révén a hatalmat gyakorlók törekvései, a társadalmi elit ellenállásának jellege, az ellenállás és kollaboráció problémája részletesen és árnyaltan mutatható be. Kutatásunk elsősorban a XX. század második felére fókuszál, azonban számos ponton érintkezik a korábbi korszakokkal és a nemzetközi összehasonlításnak is tág teret enged.

Társadalmi elitek változása a XX. században. A hangsúlyozottan nemzetközi kooperációjú program elsősorban nem a politikai elitekre és azok változásaira koncentrál. A kutatás alap koncepciója, hogy a XIX. század végéig a közép-európai államokban a nemesség és részben a tőkés elitek foglalták el a társadalmi elit szerepét. A XX. század végén ezen eliteknek a nyomai is alig találhatók meg. A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen politikai, társadalomtörténeti folyamatok építették le az arisztokrácia és a nemesség pozícióit, és milyen típusú elit került ennek helyére? A kutatás – a tanszék jellegéből adódóan – elsősorban történeti aspektusú, azonban nyitott a társtudományok irányából érkező megközelítések felé is.